Készítés módja : |
fametszet |
Kiadva : |
1854-1860 |
Kiadás helye : |
Megjelent: A Vasárnapi Ujság c. lapban |
Lap méret : |
17 x 21,5 cm |
Állapot : |
Erős, tiszta lenyomat, paszpartuban. |
Tényleges méret : |
27 x 31,5 cm |
Azonosító
: |
36050 |
Kategória : |
Portré |
Ár: 3.000 Ft
Tartalom
"Nana vagy Nena Sahib a delhii királyon kivül az egyetlen jelentékenyebb indus fejedelem, ki a felkelőkhöz csatlakozott, kik közt amaz a mahomedán, ez pedig a brahma pogány elemet képviseli.
Nana Sahib fogadott fia Peiswa Badsi Rao-nak, a sok letett indus fejedelmek egyikének, ki letétetése után Biturban lakott közel Cawnpurhoz.
Tulajdonkép nem Nana Sahib a neve, hanem Srinath, azért udvaronczai és barátai a leveleken és iratokban igy czimezik: „Makadaradsah Srinath Bahadur.” A Nana szó annyit jelent mint nagyatya, a Sahib pedig mint ur, s e nevet a brahminok adták rá, de az indusoknál nem szokás a főranguakat a brahminoktól nyert néven szólitni, hanem azon, mellyet mikor beszélni tanulnak, először kiejtenek. Az illy név aztán rajtuk marad, ezért szolitják Srinath-nak Nana Sahibot is.
Azelőtt őt az angolok vendégszerető, jámbor szeretetre méltó embernek rajzolák, és legmiveltebbnek tarták a mahratt főnökök közt. Többször jól ettek pompás palotájában asztalánál, illyenkor mindig elefántokon hozatta el őket és küldte ismét vissza, bemutatta nekik nejeit, gyermekeit. Ezt azonban tán csak mind azért tette, hogy azon nyugdijat, mellyet atyja huzott, ő is megnyerhesse, de melly a Keletindiai Társulat által megtagadtatott tőle, mivel atyjának csak fogadott fia vala. Ez nemcsak azért háboritá fel az angolok ellen, mert indus szokások szerint a fogadott fiu mindenben teljes jogu örököse az atyának, hanem azért is, hogy más fejedelmek fiainak habár atyjukénál kisebb összegben, de mégis kijárt a nyugdij. A Keletindiai Társulat az angol parlamenthez utasitá. Küldött is ügynököt Angliába, kit 500,000 ftnyi költséggel látott el, de a parlament meg az indiai társulathoz utasitá, ez ismét vissza a parlamenthez. E miatt felháborodott vak dühét épen melegében találta a sepoyk lázadása, azonnal ő is fegyverhez nyult s Cawnpur városában s a meddig csak fegyvereivel s csapatával elhathatott, minden angolt, nőt, férfit, gyermeket, öreget leöletett, néha a legkegyetlenebb kinzások közt s kiáltványt bocsátott szét mindenfelé, mellyben az angolokat ollyaknak festé, mint kik őket vallásuktól megfosztani, a keresztyén hitre áttériteni akarják és kik okozói és behozói az indusok közt uralkodó mindenféle bajoknak, azért megölni rendel minden angolt, kik közül a hivatalnokok fejére még jutalmat is tüz ki. Közelebb Lucknow-t ostromolta, de bevenni nem tudta.
Ő az indus nép legvitézebb fajának, a mahrattoknak tagja és brahmin egyszersmind, s igy a legfelsőbb társadalmi osztályba tartozik. –
Arczképét 1850-ben egy angol, az audhi király arczképfestője, vette le olajban s ennek másolatai után birja azt Europa s mutatjuk be olvasóinknak mi is ez alkalommal."
|