|
Szerkesztő : |
|
|
Kiadva : |
1938 |
|
Kiadás helye : |
Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T., Cluj-Kolozsvár |
|
Kiadó : |
|
|
Oldalszám : |
14 p |
|
Állapot : |
Közepes állapotú papírborítóban. |
|
Méret : |
245 mm |
|
Nyelv : |
magyar |
|
Azonosító
: |
87263 |
|
Kategória : |
Régészet / Helytörténet / Erdély, székelyek |
Ár: 2.500 Ft
Leírás
Különlenyomat az Erdélyi Múzeum 1938. XLIII. k., 3. füzetéből.
Ferenczi Sándor írói álnevei: Alexandru Ampoianu, Közlő, Szemerjai Székely Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió, 1945.) magyar régész. Ferenczi István és Ferenczi Géza apja.
Firtosváralja falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.
Firtosváralja régi neve Besenyőfalva, valószínűleg a tatárjárás után épült, századokig a Firtos család birtoka volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáéíptették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. A falunak 1910-ben 348, túlnyomórészt magyar, 1992-ben 207 lakosa volt (143 magyar, 64 cigány). A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
|
Eddig megtekintett könyvek
