Tóth Ede (Putnok, 1844. okt. 4. – Bp., 1876. febr. 26.): népszínműíró. Kereskedősegéd volt, majd Lantos néven vándorszínésznek állt. Nyomorgó életmódja megtámadta szervezetét, s már betegeskedett, amikor 1874-ben pályadíjat nyert A falu rossza c. színművével. Műve 1875-ben színpadon is nagy sikert aratott és új lendületet adott a népszínműirodalomnak. Tagja volt a Kisfaludy Társ.-nak (1876). Darabjai a költői nyelvezet s egy-egy valóságból ellesett epizódalak ábrázolása révén emelkednek az átlagos népszínművek fölé.
Fő műve: A falu rossza (Bp., 1875),
A kintornás család (Népszínház, Bp., 186),
A tolonc (Népszínház, 1878),
Tóth Ede költeményei (Bp., 1881),
Tóth Ede művei (I – III., Bp., 1894), Tóth Ede válogatott munkái (Várradi Antal kiadása, Bp., 1902).
A falu rossza:
A falu rosszában egy szemernyi igazság, természetesség, hitelesség sincs. Valószínűleg ezért is nyerte el a Nemzeti Színház pályadíját 1874-ben.
A történet röviden: duhaj legényt elhagyja a szerelme, mert rájön, hogy mégis inkább nevelőapjának, a gazdag bírónak katonaságból hazatért fiát szereti. Haszonlesésről vagy bármiféle vagyoni, örökösödési kérdésről természetesen szó sem lehet, a bíróhoz és familiájához, tisztességükhöz, legnemesebb erkölcseikhez szó sem férhet. A kikosarazott szerelmes persze ivásnak adja a fejét, és a kézfogói készülődés közepette féltékenységében és részegségében rálő a lányra. Ezért börtönben ül egy évet, majd hazatérve ott folytatja az ivást, ahol a lövés előtt abbahagyta. A csendháborítási kalamajka közepette aztán végre kiderül, amit persze a nézők már rég tudnak, hogy a veszedelmes, részeges falu rosszába szerelmes a bíró vér szerinti lánya, így aztán mindenki párjára lel, nincs akadálya a maradéktalan boldogságnak. A falu rendje helyreáll, még a tyúktolvajt is megfogják, igaz, a nagy örvendezést nem rontják el holmi igazság-szolgáltatással, neki is megbocsátanak. Ez a képtelen, idilli mese azonban nem tanulság nélkül való. Erélyesen szembeszáll a képmutató erkölccsel, az előítéletes gondolkodással. E mondandót alátámasztandó ott ágál a főcselekmény közelében a jó erkölcsű, ám rossznak mondott lány is, no meg a tolvaj, aki mindig mindenben benne van, minden kampánynak rögtön élére áll.
Hátsó kötéstáblán: Leszik K. könyvkötő, Budapest. Bevezetéssel ellátta Váradi Antal. 19 sztl. táblán Garay Ákos rajzaival illusztrált, a könyv elején egy sztl. táblán Tóth Ede portréja látható. A könyv elején XIV oldalon keresztül Tóth Ede életéről és munkásságáról olvashatunk. Remekírók Képes Könyvtára. 13.