|
Szerkesztő : |
Tasner Antal |
|
Kiadva : |
1839 |
|
Kiadás helye : |
Pesten, Trattner-Károlyi betűivel |
|
Kiadó : |
|
|
Oldalszám : |
97 p |
|
Állapot : |
Papírkötésben, jó állapotú. |
|
Méret : |
|
|
Nyelv : |
magyar |
|
Azonosító
: |
83848 |
|
Kategória : |
Régi nyomtatványok / reform kor / Társadalom |
Ár: 80.000 Ft
Leírás
A nemzeti Casino részeseinek névsora betűrenddel, annak szabályai s egyéb tudnivalói.
Nemzeti Casino egy egyesület volt, amely a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében jött létre.
1827. április 24-én pendítette meg Széchenyi István gróf azt az eszmét, hogy a közművelődés, közhasznú eszmecsere és kellemes társalgás előmozdítása céljából egyesület alkottassék. Az eszme köztetszéssel találkozott és pár nap alatt 108-an jelentkeztek a tervbe vett egyesület tagjaiul. Ugyanazon év június 10-én tartotta a Nemzeti Casino alakuló ülését a Dorottya utcai (később 5. sz.) Fogel-féle házban, melynek egész első emeletét kibérelte. Az alakuló ülésen Széchenyi gróf ajánlatára Brudern József báró elnökölt és a jegyzőkönyvet Döbrentei Gábor vezette. Széchenyi ez ülésen mint előadó szerepelt, akinek lelkes beszéde után a kaszinó megalkotását elhatározták. Az alakuló ülés napján már 175-re emelkedett a tagok száma, 1830-ban 352, 1840-ben 466, 1850-ben 445, 1860-ban 474, 1870-ben 744, 1880-ban 716, 1890-ben 719, 1895-ben pedig 723 tagja volt a kaszinónak, köztük Alber Edward walesi herceg angol trónörökös és Jenő királyi herceg mint tiszteleti tagok, Rudolf királyi herceg osztrák-magyar trónörököst is tiszteleti tagjai közé sorozta a kaszinó, aki 1889-ben a walesi herceggel együtt életnagyságú arcképével ajándékozta meg a Nemzeti Casinot. A Nemzeti Casino minden arisztokratikus szinezete mellett is osztály - vagy pártkülönbséget nem ismert. A felvétel kellékei tisztesség, műveltség, feddhetetlen jellem és önállóság voltak.
Neve a megalakulásakor Pesti Casino volt, 1830-tól már Nemzeti Casino néven működött.
A Nemzeti Casino működése során a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt résztvett és bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatta feladatai körébe, országos és közcélokra nem fukarkodott filléreivel. Az 1848–49-iki szabadságharc is a nemzeti törekvések pártján találta a Nemzeti Casinot, és midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a Nemzeti Casino is sietett összes arany és ezüstneműit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20 000 pengő forintnyi vagyonát önkéntes hazafiúi áldozatul a haza oltárára letenni, hasonlóképp járt el a szegedi árvíz alkalmával. 1896. január 22-én tartott közgyűlésén Magyarország ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése és a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10 000 forintos alapítványt tett, azt 14 hazai kultúregylet között felosztotta.
A Nemzeti Casinonak már alapításától kezdve az volt legfőbb törekvése, hogy saját otthonnal bírjon, mely egyedül és kizárólag az egyesület céljait szolgálja, ez az óhaja csak 1871-ben valósulhatott meg, midőn Szapáry Antal gróf igazgatói működése alatt palotáját (Kossuth Lajos utca 5. szám) megvásárolta. Eme palota megvételével a kaszinóra nézve egy új korszak vette kezdetét: az egylet tagjainak szükséglete, kényelme, szórakozási eszközei kiváló figyelemben részesültek és a palota az egylet céljaira teljesen átalakíttatott, úgy hogy az európai kontinensen alig volt klub, mely tagjainak annyi kényelmet és szórakoztató eszközt nyujtana, mint a Nemzeti Casino. Termei fejedelmi fénnyel voltak berendezve, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap és folyóirat kinálkozott szórakozásul, könyvtára, melyre a kaszinó alapítása óta 170 000 forintnál többet fordított, több mint 30 000 kötetet tartalmazott, köztük számos könyvészeti ritkaságot, könyvtára gyarapítására évenkint átlag 1500 forintot fordított. Az évi tagdíj az 1890-es évek végén 120 forintban volt megállapítva, és ezen felül minden tag fölvételekor egyszer és mindenkorra 200 forint felvételi díjat kellett fizetni. A kaszinó évi bruttó bevétele ekkor átlagban véve meghaladta a 150 000 forintot, mivel összes szükségleteit fedezi, s ha fölöslege volt, hazai kulturális célokra is juttatott belőle.
A kaszinó két vezető szervvel rendelkezett, egy háromtagú igazgatóságsal, melynek élén a maguk közül kijelölt elnök-igazgató állt, illetve egy és 50 tagú választmánnyal. 1941-ben az utóbbi tagjainak egyharmada, 16 személy nem volt arisztokrata.
1898-ig az intézménynek voltak ún. „foglalkozó tagjai” is, azonban ezt a titulust akkor megszüntették, és a foglalkozó tagok rendes tagokká váltak.
1990-ben újjáalakult a Nemzeti Kaszinó.
A könyv bizományban van cégünknél.
|
Eddig megtekintett könyvek
