Vespasianus római császár ezüst dénár

Ritka korai, római ezüst dénár .

Titus Flavius Vespasianus – általában csak Vespasianus néven említik – (9. november 17. – 79. június 24.) a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik princepse.
40-ben lett praetor és további előlépéseket ért el mint Claudius minisztere, és felszabadított rabszolgája, Narcissusnak a pártfogoltjaként. Érdemeket szerzett mint légióparancsnok, Claudius britanniai partraszállása idején 43-44-ben, ahol kiérdemelte a győzelmi jelvényeket (ornomenta) és két papi címet. Konzul 51-ben lett, majd 63-ban Africa prokonzuljává választották. Szolgálati idejét nem pénzszerzésre használta fel, ezért igazgatása dicséretet érdemelt, viszont elszegényedett, s a csődtől csak bátyja, Sabinus mentette meg, házának és birtokainak elzálogosítása árán.

Nero kíséretének tagjaként a 66-ban Achaeában látogatáskor kegyvesztett lett, mert a császár éneklése közben elaludt. 67-ben kinevezték Judaea helytartójának azzal, hogy verje le azt a felkelést, amit a zsidók az első római háborúnak neveztek. 68 közepén engedelmességre kényszerítette a tartományt Jeruzsálem és néhány félreeső erőd kivételével. Amikor értesült Nero öngyilkosságáról, leállította Jeruzsálem ostromát, és elismerte Galba trónra lépését.

Nero halála után összefogott Szíria kormányzójával, Gaius Licinius Mucianussal, és Galba meggyilkolását követően egy felkelés lehetőségét tervezték, de elismerték Vitelliust császárnak. Megnyerték támogatónak Egyiptom kormányzóját, Tiberius Julius Alexandert. Hármuk közül csak Vespasianus alapíthatott dinasztiát, mert volt két fia: Titus és Domitianus, ezért a helytartók megegyeztek abban, hogy őt jelölik a császári bíborra. 69 júliusában az egyiptomi légiók, majd a szíriai és a Judaeában tartózkodó seregek is felesküdtek Vespasianusra, aki azonban Keleten maradt, mert innen ellenőrizni tudta a Róma városába irányuló gabonaszállításokat.
69 augusztusában a dunai légiók is csatlakoztak Vespasianushoz. A pannóniai légiók vezetője, a gall származású Primus nyugati irányba vonult, nem várta meg a felkelés vezetőinek utasításait, és vereséget mért Vitellius híveire, majd Róma ellen vonult. Vitelliust december 20-án meggyilkolták, másnap Primus bevonult Rómába, és a szenátus megerősítette Vespasianus trónra lépését. Mucianus Rómába érkezett és bírálta Primust kegyetlenkedése miatt. Most már Mucianus felelt a városért, és kivégeztette Vitellius fiát és még több zúgolódót. Vespasianus 70 októberében tért vissza a fővárosba, második fiát, Titust hátrahagyva Jeruzsálem ostromára. Marcianust kitüntette és 76-ban bekövetkezett haláláig a császár fontos tanácsadója volt

Régiségek