Régi könyvek

A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek - XXI. kötet, 10. szám.

Vargha Gyula (Káva, 1853. nov. 4. � Bp., 1929. máj. 2.): statisztikus, költő, műfordító, az MTA tagja (l. 1892, r, 1907, t. 1923). Joghallgató korában a Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett. 1892-től a Központi Statisztikai Hivatal alig.-ja. 1901-től a Statisztikai Hivatal ig.-ja. A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerk. Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerk. a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta, ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás. 1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti ogy.-i képviselő, a kereskedelemügyi min. politikai államtitkára. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt. Első verseskötete 1881-ben jelent meg, ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 1928 � 29-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta. � F. m. Dalok (versek, Bp., 1881), A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szle, 1893), Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895), A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896), Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899), A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szle, 1902), A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazd. Ért. 1908), Vargha Gyula költeményei (Bp., 1915), Ködben (versek, Bp., 1922), A végtelen felé (Bp., 1923). � Irod. Laky Dezső: V. Gy. (Közgazd. Szle, 1929), Szabó Gizella: V. Gy. élete és irodalmi munkássága (Bp., 1932), Gyallay Domokos: Megemlékezés V. Gy.-ról (A Kisfaludy Társ. Évl. 1929 � 32), Horváth János: V. Gy. t. tag, másodelnök emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXI., Bp., 1932), Mátyás Sándor: V. Gy. (Debrecen, 1933), Kéky Lajos: V. Gy. emlékezete (A Kisfaludy Társ. Évl. 1937 � 40), Schöpflin Aladár: V. Gy. a kritikus (Tükör, 1938, okt.), Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959), Mészöly Dezső: Egy társtalan költő (Confessio, 1983), A végtelen felé � Válogatott versek és fordítások, kiadta Mészöly Dezső (Bp., 1985).