Cégismertető | Elérhetőség
Újdonságok | Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Új könyvek | Régiségek | Lakásdísz, lakáskultúra
Rendelés | Szállítás | Könyvespolc
Eddigi megrendelések | Előjegyzés | Hírlevél | Cikkek, írások
Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Régiségek
Névmutató | Címmutató | Nyomdahelyek
 

Újdonságok
Régi könyvek
Metszetek
Térképek
Képeslapok
Aprónyomtatványok
Antikvár könyvek
Új könyvek
Régiségek
Lakásdísz, lakáskultúra
Keresés
Csak a készleten:
Alkalmi nyomtatványok
Aprónyomtatványok
Ex libris
Folyóirat, újság
Fotó
Hivatalos levelek
Iskolai értesítő
Jogi irat
Katalógusok, árjegyzékek
Kézirat
Papír pénzek, szükségpénzek
Plakátok
Részvények, kötvények
Számoló cédulák

antik könyv, antikkönyv, régi könyv, használt könyv, metszet, képeslap, térkép, biblia, szótár, naptár, antikvárium, régiség, antik irodalom, régikönyv, régi képeslap, régi térkép, aprónyomtatvány, papírrégiség


A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Ön a 74217421. látogatónk.


Kedves Vásárlóink,

átvételi helyszín: XIII. kerület. Tüzér u 1.
TELEFONSZÁM VÁLTOZÁS!!!

SZÁLLÍTÁS MPL futárszolgálattal:

átutalással: 1300 Ft
utánvéttel: 1600 Ft










Aprónyomtatványok

     

Győr megye városi piacainak hús-árszabása. AKCIÓS
Kiadva : 1866
Kiadás helye : Győr
Lap méret :
Állapot : Jó állapotú.
Tényleges méret :
Azonosító : 86559
Kategória: Hivatalos levelek / Katalógusok, árjegyzékek



Leírás

22 x 36 cm. Egyben gasztronómiai érdekesség!

Név szerint feltüntetve: Győrsziget, Révfalu, Mezőörs, Gönyő, Tét és Öttevény helységek.

Már az ókorban is találhatunk olyan példákat – akár a Bibliában is – mely védi a fogyasztók érdekeit a túlkapásoktól, törvény tiltja az árak méltánytalan emelését, büntetik a csaló vagy hitvány portékát árusító kereskedőket.


A középkorban és a koraújkorban az ipari árut vagy élelmiszert előállító iparosok érdekvédelmi szervezetei, a céhek, nemcsak a tagjaik védelmét látták el a kontárokkal szemben, de a céh termékeit megvásároló vevőket is védték a csalástól, vagy a rossz minőségű árucikkektől. Vásárok alkalmával a céh választott tagjai, az ún. látómesterek gondoskodtak arról, hogy a termék „hiba nélkül való legyen”. Akinek a munkájában hibát találtak, nemcsak hogy árulni nem engedték, de méltó büntetést is fizetett a céh ládájába.

Egyes céhek, így pl. a pékek, előírták a zsemle, a cipó méretét, és attól egy dekát sem volt szabad eltérni. A vargák, tímárok, szűcsök szigorúan szabályozták, mely mesterség miféle árut és milyen nyersanyagból gyárthat, hogy egyikük se akadályozza a másik munkáját, és ne sértsék egymás érdekeit, pl. finom prémeket csakis a szűcsök használhattak. A céh vigyázott arra is, hogy egyik mester se halmozhasson fel árukészleteket, vagy nyersanyagot céhtársai kárára. Így tehát azt is szabályozták, melyik mester, milyen nyersanyagból mennyit vehet.

Az árucikk legfontosabb jellemzője azonban mindenkor az ára volt. Míg Nyugat-Európában a növekvő városi lakosság, majd a 16. századtól a beáramló amerikai arany szükségessé tette a piac, és így az árak szabályozását is az állam részéről, addig Magyarországon ez kicsit másképpen alakult. A két, majd három részre szakadt országban nem lehetett egységes gazdaságpolitikáról beszélni, a török elleni háború megszervezése pedig prioritást élvezett minden más előtt. A céhek életébe, és így az árakba történő állami beavatkozás csupán arra szorítkozott, hogy a hús, és kenyér árszabásával és előteremtésével a hadsereg ellátását biztosítsák, de a helyi igényeket, egy szűk, vagy csak kicsit nagyobb vonzáskörzetet kielégítő céhek nem érdekelték az államot.
Az első törekvés a céhes áruk árának szabályozására az 1659. évi 71. tc. volt. Ebben az országgyűlés elrendelte, hogy a mesteremberek, és kézművesek termékeinek árát, és a használatban lévő mértékegységeket ezentúl a megye szabályozza. Természetesen az egyes megyéknek összehangolt működésre volt ehhez szükségük, nehogy előfordulhasson olyasmi, hogy ugyanaz az árucikk két szomszédos megyében óriási árkülönbséggel kerülhessen piacra. A megyék árszabása ellen vétőket komolyan büntették: az az eladó, aki drágábban adta el áruját, az árucikk teljes értékével bűnhődött, ha az meghaladta a 12 Ft-ot, a 12 Ft-nál kevesebbet érő árut pedig elkobozták, s azt részben a megye, ill. részben a szolgabíró kapta meg. S ha valaki nyíltan szembeszegült a megye parancsával, azt 100 Ft-ra (!) büntethették, akár nemes, akár szabad királyi város, akár paraszt volt az ellenszegülő.

A 17–18. századból tömegével maradtak ránk árszabások a megyei levéltárakban. Ezeket a megyék többnyire magyar nyelven adták ki, mesterségek, azaz céhek szerinti lebontásban, az adott céh minden egyes termékének felsorolásával, s mellette az ár meghatározásával. Ezeket a megyei árszabásokat az MTA Néprajzi Kutatóintézete gyűjtötte díszes csokorba, s mind a céhes termékekre, mind a korabeli ár- és gazdasági viszonyokra gazdag forrásanyagot jelentenek, ékes, régies magyar nyelvezetük pedig külön kiemelendő.
Mivel 1723. után a megyék közigazgatásának felügyelete a Helytartótanácshoz került, így az árszabásokat is fel kellett küldeniük jóváhagyásra. Ezeket az árszabásokat azután a Helytartótanács jóváhagyta, esetleg javította, majd visszaküldte a megyéknek.




E-mail cím :
Jelszó :
Elfelejtette a jelszavát?


Újdonságok


Mérlegen
Fodor József

Kiadva: 1945
1.900 Ft


Szárny és piramis
Nagy László

Kiadva: 1980
2.000 Ft


Dr. Oetker rezepte

Kiadva: é.n.
1.500 Ft




Toplista


Idvesseges Beszélgetések, Némelly válogatott Szent Irásbéli hellyekrúl.
Otrokocsi [Fóris Ferenc], Francisc(us) Foris

Kiadva: 1683
195.000 Ft




 

 

 

 

 
Az Antikvárium adatvédelmi elvei :: GYIK :: Linkek :: Sitemap